Angol záróvizsga 9. évfolyam
VIZSGALEÍRÁS
A Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnáziumban azok a diákjaink vizsgáznak angol nyelvből, akik 5. osztálytól kezdve első idegen nyelvként tanulták az angolt. A viszonylag magas óraszám (4-3,5-6-4-4) lehetővé teszi, hogy diákjaink nyelvtanulásuknak már ebben a szakaszában az érettségi ill. a nyelvvizsgák feladattípusaihoz hasonló feladatokat oldjanak meg. A vizsga összeállításánál azonban minden körülmények között figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait.
A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A két vizsgarészt külön-külön százalékosan értékeljük, ezek matematikai átlaga adja a vizsga eredményét százalékban, majd ebből alakítjuk ki a végső érdemjegyet. Ez az értékelési mód eltér az új típusú érettségi vizsgák értékelésétől, ahol a szóbeli vizsga mindössze egyötöd részként szerepel a hallás utáni megértés, a szövegértés, íráskészség és nyelvtani tudás mellett. Munkaközösségünk azonban úgy véli, hogy a szóbeli vizsga súlyának növelése a záróvizsgán a tanulókat motiváltabbá teszi.
A vizsgán szerzett érdemjegy maximum egy osztályzattal módosíthatja az évközi osztályzatok átlagát.
Amennyiben a tanuló a záróvizsgán nem tud megjelenni, a szaktanárral történő egyeztetés alapján kell a vizsgát pótolnia.
Munkaközösségünk úgy határozott, hogy az a tanuló, aki a vizsga megkezdése előtt igazolni tudja, hogy sikeres államilag elismert, középfokú komplex nyelvvizsgát tett, mentesül a vizsga alól. Ez azt jelenti, hogy mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgája 100%-os, tehát a vizsgajegye jeles. Aki az írásbeli vizsga előtt még nem, de a szóbeli előtt már be tudja mutatni a bizonyítványt/igazolást, az az írásbelit meg kell, hogy írja, de a szóbelire 100%-ot, kap, és a két vizsgarész átlaga alapján kapja a vizsgajegyet.
1. Az írásbeli vizsga
1.1 Általános ismertető
Az írásbeli feladatlap egyaránt méri az öt év során elsajátított ismeretanyagot és a nyelvi kompetenciákat.
Az ismeretanyag számonkérésénél különböző szintű feladattípusokat alkalmazunk: az ismeret egyszerű visszaadásától a megértésen át az alkalmazásszintű feladatokig mindennel találkozhat a tanuló.
Kíváncsiak vagyunk azonban arra is, hogy tanulóink mennyire kerültek a nyelvi készségek birtokába. Ezért ismeretlen szövegeken keresztül mérjük hallás utáni megértési készségüket és szövegértésüket is.
Arra törekszünk, hogy ismeret és képesség egyensúlyban legyen, hiszen egyik a másik nélkül nem eredményezhet sikeres kommunikációt.
Az írásbeli vizsga jellegét tekintve igazodik a kétszintű érettségi feladatlapjaihoz. Tartalmazza a hallás utáni megértés, a szövegértés, a nyelvtani, ill. szókincsbeli tudás alapjait, valamint íráskészséget mérő (fogalmazási) feladatot. Ez a feladat korábban nem szerepelt a vizsgafeladatok között, de mivel mind az érettségin, mind a nyelvvizsgán irányított fogalmazást kell írni, ezért a munkaközösség úgy döntött, hogy a 9. évfolyamon már hasznos, ha a tanulók íráskészségét is értékeljük.
A vizsga 2x45 percből áll, közte 10 perc szünettel. Az első 45 percben a szövegértési (reading comprehension) és nyelvhasználattal kapcsolatos (use of English) feladatokat oldják meg a tanulók. A kétféle feladatot egyszerre kapják meg, mindenki saját magának osztja be az időt. A szünet után a második rész a hallás utáni értés (listening comprehension) feladattal kezdődik, melyre kb. 15 perc áll rendelkezésre. Az utolsó 30 percben pedig az íráskészséget (writing) vizsgáló feladatot oldják meg.
A tanulók kizárólag az írásbeli vizsga utolsó 30 percében, a fogalmazási feladathoz használhatnak segédeszközt. Ez az eszköz a kétnyelvű (magyar-angol, angol-magyar) szótár, amit mindenki magának biztosít.
A lebonyolításhoz szükséges eszközök: feladatlapok, jó minőségű magnók, csak vizsgafeladatokat tartalmazó cd-k.
1.2 Feladattípusok
1.2.1 Szövegértés
• igaz/hamis állítások
• feleletválasztós teszt (4-ből lehet választani)
• szómagyarázat
• bekezdéshez cím párosítása (fölösleges címekkel)
• szövegbe mondat beillesztése (fölösleges mondatokkal)
1.2.2 Nyelvhasználat
• megadott szavak mondatba illesztése (fölösleges szavakkal)
• mondat-átalakítás
• szóképzés (más szófaj vagy nyelvtani alak)
• „gap-filling” feladat
• megadott szavak sorba rakása mondattá
1.2.3 Hallás utáni megértés
A hallás utáni megértés vizsgarészben a tanulók két különböző típusú 2-3 perces szöveget hallgatnak meg, mindegyiket kétszer. A hallott szöveg alapján ki kell tölteniük egy adatlapot, táblázatot, sorrendet kell megállapítaniuk, jegyzetelniük kell részleteket, kérdésre válaszolni, állításról el kell dönteni, hogy az igaz vagy hamis, stb.
1.2.4 Íráskészség
Ebben a vizsgarészben a tanulóknak irányított fogalmazást kell írni, megadott szempontok alapján. A fogalmazás lehet levél (hivatalos vagy baráti), érvelés, elbeszélés stb. Két feladat közül egyet kell kiválasztani, és azt 120-150 szó terjedelemben megírni. A fogalmazás értékelésének szempontjai: mennyire érte el a tanuló a kommunikációs célt, stílusa megfelelt-e a feladat által elvárt stílusnak, a fogalmazás szerkesztettsége, szókincse, nyelvtana megfelelő színvonalú-e.
1.3 Az írásbeli vizsga értékelése
Az írásbeli vizsga feladatait a szaktanár az előre megadott pontozás szerint pontozza. A feladatlapok összpontszáma 100p, az egyes részek közel azonos pontszámúak. A tanuló eredményét százalékosan értékeljük.
1.4 A javítás és az eredmény közzétételének módja
Az írásbeli feladatlapot a vizsgáztató tanár a szóbeli vizsga kezdete előtti második munkanapig kijavítja. A vizsgázó a kijavított és értékelt feladatlapját megtekintheti, a javítással, értékeléssel kapcsolatos észrevételeit megteheti. Az esetleges tanulói észrevételek elbírálásáról – amennyiben a vizsgázó nem fogadja el a szaktanári véleményt, illetve írásban kéri annak felülvizsgálatát – az angol munkaközösség vezetője dönt, miután a feladatlapot a vizsgáztatásban nem érintett angol szakos tanárnak felüljavítás céljából átadta, illetve a felüljavított feladatlapot, valamint a felüljavítást végző kolléga szakmai véleményét megkapta. A döntés eredményéről a tanulót a szóbeli vizsga napján értesíteni kell.
2. A szóbeli vizsga
2.1 Általános ismertető
A szóbeli vizsga követelményei, a tételek szerkezete, megoldásuk és értékelésük módja szintén hasonlít az új érettségi vizsga követelményrendszeréhez.
A vizsgázó a tanév elején, de legkésőbb az őszi szünetig megismert témakörök alapján összeállított tétellapokból húz. A megadott témakörök száma 9. A témakörök alapján összeállított tételekben szereplő kérdések, szituációk titkosak, azt a vizsgázó csak a szóbeli vizsgán olvashatja ill. hallhatja.
A tanuló egy tétellapon megtalálja mindhárom szóbeli feladatát. Ezeket szünet nélkül, egymás után kell megoldania. A feladatokhoz felkészülési idő nincs, a tanulónak kb. fél perc áll rendelkezésére, hogy összeszedje gondolatait a feladattal kapcsolatban.
A feladatok megoldása során csak a tétellapon megadott segédeszköz használható.
A vizsga időtartama 10-15 perc. A vizsga az iskolavezetés által kijelölt bizottság előtt zajlik. A tanulók feleleténél a vizsgabizottság két tagjának folyamatosan jelen kell lennie, ellenkező esetben a vizsgáztatást fel kell függeszteni.
2.2 Feladattípusok
A szóbeli vizsgán a vizsgázó kihúzza a tétel számát. A tétel tartalmazza az összes feladatot, melyeket a szóbeli vizsgán a vizsgázónak meg kell oldania. A tételeket a vizsgáztató előre elkészíti, annyi példányban, ahány tanuló egy napon vizsgázik, +2. Egy tételen belül a megadott 9 témakörből ötöt kell érinteni (hármat az első részben, egyet-egyet pedig a második és harmadik részben), témakör egy tételen belül nem ismétlődhet.
Miután a vizsgázó kihúzta a tételt, néhány kérdéses bemelegítő beszélgetés kezdődik, melyet nem értékelünk. Ennek célja a vizsgázó megnyugtatása és ráhangolása a vizsgára.
2.2.1 Személyes beszélgetés
A vizsgáztató a tétellapon előre rögzített kérdések alapján személyes beszélgetést folytat a vizsgázóval. A beszélgetés során a 9 témakörből 3-at kell érinteni.
2.2.2 Szituációs gyakorlat
A tanulónak egy hétköznapi valós élethelyzetben kell a vizsgáztató tanárral folytatott párbeszéd során életkorának megfelelő feladatot megoldania: pl. útbaigazítást adnia egy érdeklődő felnőttnek, közértben vásárolnia stb. A tanuló a szituációt angolul kapja meg. A szituációk témái megegyeznek a szóbeli témakörökkel (pl. egészség témakör – beteg/orvos párbeszéd egy rendelőben).
2.2.3 Önálló témakifejtés kép alapján
Gondolatébresztő kép(ek) és néhány kérdés segítségével a tanulónak 2-3 percig kell önállóan beszélni egy adott témával kapcsolatban. A képek itt is a megadott témakörökhöz kapcsolódnak.
2.3 A szóbeli vizsga értékelése
A vizsgázó feleletét a középszintű érettségi értékelési szempontrendszeréhez igazodva értékeljük.
Mindhárom részfeladatban maximálisan 20 pontot szerezhet a tanuló, mely a következő részpontokból tevődik össze:
| Önálló témakifejtés, a kommunikációs cél elérése | 5 pont |
| Szókincs | 5 pont |
| Nyelvhelyesség | 5 pont |
| Beszédtempó, hanglejtés, kiejtés, stílus, interakció | 5 pont |
A vizsgáztató tanár a felelet befejezése után a vizsgalapon értékeli a feleletet a táblázatban foglalt szempontok alapján, majd a részpontok összeadásával kiszámítja a vizsgázó szóbeli vizsgájának eredményét százalékos formában.
2.4 Az eredmény közzétételének módja
A vizsganap végén a vizsgáztatók kihirdetik a szóbeli vizsga eredményét, az összesített eredményt és a végső érdemjegyet.
3. A vizsga értékelése
A vizsga érdemjegye az írásbeli és a szóbeli vizsga százalékos eredményének matematikai átlaga alapján a következők szerint alakul:
100% - 85% jeles
84% - 70% jó
69% - 55% közepes
54% - 40% elégséges
39% - elégtelen
4. A záróvizsga témakörei
4.1 Nyelvtani témakörök
• Minden tanult igeidő
• Feltételes mód 0,1,2 és 3 típusa
• Függő beszéd
• Passzív
• Melléknév fokozás, összehasonlító szerkezetek
• Elöljárószók
• Vonzatos igék
• Segédigék
• Vonatkozói névmások és mellékmondatok
• Számnevek
• „gerund”/to infinitive
• aláhúzott mondatrészre kérdezés
• főnév többes száma
• megszámlálható és nem megszámlálható főnevek
• visszakérdezés
4.2 Szóbeli témakörök
1. Személyes vonatkozások, család
• a vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai
• családi élet, családi kapcsolatok
• a családi élet mindennapjai, otthoni teendők
• személyes tervek
2. Ember és társadalom
• a másik ember külső és belső jellemzése
• baráti kör
• a tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
• női és férfi szerepek
• ünnepek, családi ünnepek
• öltözködés, divat
• vásárlás, szolgáltatások
• hasonlóságok és különbségek az emberek között
3. Környezetünk
• az otthon, a lakóhely és környéke (lakószoba, lakás, ház bemutatása)
• a lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek
• a városi és a vidéki élet összehasonlítása
• növények és állatok a környezetünkben
• környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?
4. Az iskola
• saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)
• tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
• a nyelvtanulás, nyelvtudás szerepe, fontossága
• az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
5. A munka világa
• diákmunka, nyári munkavállalás
• pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
6. Életmód
• napirend, időbeosztás
• az egészséges életmód (a helyes és helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)
• étkezési szokások a családban
• ételek, kedvenc ételek
• étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben
• gyakori betegségek, sérülések, baleset
• gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás
• szabadidős elfoglaltságok, hobbik
• színház, mozi, koncert, kiállítás, stb.
• sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
• olvasás, rádió, tévé, dvd, számítógép, internet
• kulturális események
8. Utazás, turizmus
• a közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés
• nyaralás itthon ill. külföldön
• utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
• az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai
9. Tudomány és technika
• népszerű tudományok, ismeretterjesztés
• a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben